Nyílt levél Kátai Istvánnak, az első erdélyi Tisza-sziget „megteremtőjének”

„Bagossyék – Nyílt levél Kátai Istvánnak, az első erdélyi Tisza-sziget »megteremtőjének«

Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy megírjam-e a levelem neked. Több napi fejvakarás után mégis úgy érzem, ki kell állnom egy olyan közösség mellett, amely alulról építkezett (magyarként, erdélyiként, székelyként, önerőből!), és olyan magaslatokba jutott, amit még egyetlen határon túli vagy magyarországi együttes sem tudott megvalósítani.

Nem, nem akarom összehasonlítani az István, a király rockoperát a csíksomlyói Nyeregben megrendezett Bagossy-koncerttel. Kérem, senki ne forgassa ki a szavaimat!

Az István, a király rockopera felfoghatatlanul meghatározó pillanat volt a Nyeregben – a magyar zene- és színháztörténet egyik csúcsa, ha nem a legnagyobb csúcsa.

Ott voltam én is. A »hidegrázós« jelző aligha elég rá. Az egy több előadóból, zenészből, táncosból, színészből összeállított produkció volt.

A Bagossy »Csillag az égen« koncert pedig egyetlen együttes produkciója volt ugyanott, a Nyeregben.

Egyetlen határon túli vagy magyarországi magyar zenekar sem tudta ezt eddig felülmúlni, de ha majd valaki még magasabbra teszi a lécet, annak én csak örvendek, mert a magyar kultúra történelmét gazdagítja, erősíti.

Hogy te, Kátai István politikát próbálsz beleszuszakolni – mondván, hogy ennek vagy annak a pártnak a kedvezményezettje a Bagossy Brothers Company –, arra csak annyit válaszolnék: Szégyelld magad, István! Nagyon szégyelld magad!

Bagossyék 12 évvel ezelőtt még árufeltöltőként, turisztikai menedzserként, orgonakészítőként, népzenészként, egyéni előadóként próbáltak megélni a gyergyói mindennapokban.

Szégyelld magad, István, mert ezek az emberek 12 év tehetséges munkájával építették fel azt, ami ma meghatározó lett a magyar zenei életben.

Szégyelld magad, István, mert ezek a zenészek nem úgy jutottak a csúcsra, hogy bárkinél is kuncsorogtak – érted te ezt a szót, mert székely vagy –, hanem a tehetségük révén jutottak el oda, ahová kevesen teszik be a lábukat: a Nagybetűs magyar zenei szcénába. Azért merem írni ezt, mert visszaemlékszem arra az időszakra, amikor rendezvényszervezőként Norbival egyeztettem, hogy jöjjön, énekeljen el pár ismert dalt, Bagossy Laci pedig már akkor megkerülhetetlenül alkotta a dallamokat, míg Tatár Ata kongázott a háttérben, és Bartis Szili a dobok mögött próbálta bebizonyítani, hogy környékünk talán legjobbja. Kozma Zsombiról nem is beszélve, aki annak idején harmónikával próbálta tudatni a helyi, gyergyószéki közönséggel, hogy nem »kismiska« a szakmában.

Szégyelld magad, István, mert ők nem úgy lettek nagyok, hogy mást porig próbáltak alázni – vagy lealáztak. Ők tehetségük és sikereik révén lettek azok, akik.

Szégyelld magad, István, mert Bagossyékat nem a politika – sem kormánypárti, sem ellenzéki – indította el, és most sem a politika tartja őket a víz tetején – mint sokakat –, hanem tehetségük és tudatos építkezésük juttatta őket oda, ahol ma tartanak.

Nem vagyok elfogult. Egyszerűen nem tudom elfogadni azt, amit te valahol, valamikor leírtál. Azért nem jelölöm meg egy-két posztodat, mert nem akarom, hogy még tovább gyűrűzzön az a rózsaszínbe csomagolt mocskolódás – olvasd csak el a kommenteket a bejegyzéseid alatt –, amit te indítottál el.

Szégyelld magad, István. Nagyon szégyelld meg magad!

/Horváth Gábor/

U.I.: míg Bagossyék történelmet írtak, addig neked csak egy-két – ezzel kapcsolatos – ócska Facebook-posztra jutotta. Több, mint 100.000 embert köptél szembe. Köszönjük. Ja, majd' elfelejtettem! Nézd vissza Magyar Péter bevonulását Nagyváradra, amikor a Sebes-Körös partján vonul. Hát a háttérben nem Bagossy dal szól? Pfaaaajjj! Ezt most így nagyon kínos lesz kimagyarázni. Ne magyarázd ki, ne légy ócska, ne mocskolódj.

Szégyelld magad, István!”

Nyitókép: Bagossy Brothers koncert Forrás: Facebook